Ha átfogó képet szeretne kapni a pár száz évvel ezelőtti magyar falvak szokásairól és a magyarországi falvak szokásaiból, akkor vegye fel az országszerte szétszórt számos szabadtéri falumúzeumot. Valószínűleg a legrangosabb a Szentendre közelében található Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum, csupán egy kőhajításnyira Budapesttől (www.skanzen.hu). Ne hagyja ki a Göcseji Falumúzeumot (valójában az első magyarországi falusi múzeumot), amelynek szívében egy gyönyörű 19. századi vízimalom található. A sóstói múzeumfalu szintén kötelező látvány, mivel az egyik legváltozatosabb Magyarországon, bemutatva öt néprajzi régió (Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg) tarka népi építészetét és szokásait - mindezt egyben ”. falu'. A kocsma valójában használatban van, tehát itt is szemüveget tudsz csinálni. Ha időben tovább szeretnénk utazni, menjünk tovább Tiszaalpár felé - itt talál egy Árpád-kori (1000 - 1301) rekonstruált falut, amelyet régészeti leletek szerint építettek, csak az akkor rendelkezésre álló anyagok felhasználásával.

Ha meg akarod élni egy hagyományt, menj fel a szépen megőrzött Hollokó faluba, amely valójában világörökség része. A Hollókő valóban különlegessé válik, hogy nem vált szabadtéri múzeummá - ez egy élő falu, ahol a helyiek élnek a hagyományokhoz kötött életben. Természetesen vannak más kis falvak is, ahol a helyiek tartják fenn évszázados hagyományaikat. Titkos tipp: látogasson el Hollókőre tavasszal - a húsvéti ünnepségek ebből a gyönyörű kis faluból adják a legtöbbet. Az őrség és a Hortobágyi kicsi falvakban a magyar népi kultúrában központi kerámiafajtákat élnek.

Nem csak az építészet és a múltbeli tárgyak határozzák meg, kik vagyunk. A népszokások sokfélesége éppúgy él. Szeretne hallani példákat? Nos, van egy ún. Busójárás, egy kezdő számára. A karneváli szezonban az emberek félelmetes jelmezekben és fából készült maszkokban öltözködnek az utcákon, hogy a téli (vagy egy másik értelmezés szerint a törökök) távolítsák el az utcákat.

Húsvétkor a fiúk parfümmel ösztönzik a lányokat, miközben idézik az erre az alkalomra írt vicces kis verseket. A hagyomány szerint a nem „itatott” nők elhalványulnak - a fiúk nem engedhetik, hogy ez megtörténjen, ugye? A régi időkben ez egy vödör hideg víz volt, ma azonban egy megszelídített verzió van használatban. A húsvéti ünnepségek része (és a gyerekek egyik kedvence) a tojásfestés. Egyes régiókban a tojásfestés saját művészeti formává nőtte ki magát, a helyi motívumokkal a tojást bekarcolva és hímzéssel tetve - és tedd fel, mi van, néha a tojásokat apró lócipők is díszítik.

A magyar esküvőknek természetesen saját koreográfiájuk és hagyományaik is vannak. Az esküvői menet különösen fontos, és általában az egész falut követi. Az esküvői táncnak állítólag biztosítania kell a fiatal pár pénzügyi stabilitását - a vendégeknek fizetniük kell, hogy a menyasszonyt táncolják. A szemüveg megsemmisítése elrontja a rossz szellemeket, és a fiatal pár együttes tisztításával megmutathatja, mennyire tudnak együttmûködni. Ó, és ne lepődj meg, ha a menyasszony ellopták. A fiatal férjnek végre kell hajtania néhány feladatot, hogy visszaszerezze… És hidd el, akár nem, Magyarországon nincs olyan esemény, ahol több pálinka itatna, mint egy esküvő.

Valójában minden vallási vagy ősi ünneplésnek megvannak a saját szokásai, amelyek valamilyen formában megmaradnak, például az éves betakarítás és a sertés ragasztása; valamint olyan fontos napok, mint például augusztus 20., amely ünnepli a magyar állam létrehozását és emlékezi a márciusi 15-i magyar forradalomra. Ne felejtsen el ellátogatni Magyarországra, és tudjon meg többet ezekről a furcsa emberekről, akiket Magyárnak hívnak!

2. Mikulás
A magyar gyermekek az ünnepi idõszakban kétszer kapnak ajándékokat. A Szent Miklós ünnep napján, amelyet december 6-án ünnepelnek, Szent Miklós vagy Mikulás látogatja meg őket. Aznap este a gyerekek újonnan csiszolt csizmát helyeznek az ablakpárkányra, hogy Mikulás és segítői apró ajándékokkal töltsék fel. Ha jó voltál, akkor felébredsz, hogy találsz egy narancssárgával és mandarinnal töltött csomagtartót. Ha rossz voltál, akkor a Mikulás oldalsó csapdája, Krampusz (gonosz ördög) egy köteg nyírfa botot (virgács) hagyott helyette.

3. Luca nap
A december 13-án ünnepelt Luca-nap a magyar téli napforduló ünnepe. Mivel az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszaka volt, a sötétebb is volt, és hagyományosan boszorkányokkal és szellemekkel társították. A Luca-naptár a téli napforduló és a karácsony közötti tizenkét napot jelöli, amelyeket különféle népi hagyományok gyakorlására töltöttek el a gonosz elkerülése érdekében.

Magyarország egyik legismertebb ünnepi népi hagyománya a Luca szék faragása. Kilenc különféle faanyagból készült Luca széket karácsonykor kellett faragni. Rács: Naponta csak egy faragás engedélyezett. Miután a szék teljes volt, az alkotója éjfélszentre vitte, ahol elég magas pontot biztosít neki, hogy boszorkányokat észleljen a tömegben. A magyar mondás, amely ebből a hagyományból él, „Készül, ments egy Luca széke” vagy „Te olyan lassan készül, mint egy Luca szék!”

4. Szerelem varázslatok
A Luca-naptár a szerelmi varázslatok ideje volt. A jövendő férje nevének előrejelzéséhez egy házas nő tizenkét nevet írna a kis papírdarabokra és karácsonyig naponta egyet éget. Úgy véltek, hogy az utolsó papírlapon a neve férje neve. Alternatív megoldásként a papírmaradványokat gombócokba lehet tenni, majd főzni; az első gombóc, amely a forrásban lévő víz felszínére emelkedik, tartalmazza a nő leendő férjének nevét.

5. karácsonyfa
Magyarországon az ünnepi fákat karácsonykor díszítik. Hagyományosan a gyermekek csak akkor láthatják a fát, ha a szüleik engedélyt kaptak, és harang cseng. Általános gyakorlat, hogy a nagyszülők sétázzák a gyerekeket, míg a család többi része a fa díszíti. Visszatérésük után a család leleplezi a „meglepetést”, azt állítva, hogy angyalok hozták oda.

A magyar karácsonyfákat egyedi és gyönyörű díszek díszítik. A XIX. Század óta a magyar szokás az ünnepi fát szaloncukorral díszíteni, gyakran egy csokoládéval borított, fényes színű fóliába csomagolt édes fondanttel. Egyéb dekorációk közé tartoznak a fényes üveg díszek és a hagyományos magyar mintákkal hímzett kézzel készített díszek.

Magyar halászlé. Nyaralás ünnepe
A fa díszítését általában egy nagy családi vacsora követi. A hagyományos magyar ünnepi ételek egy halászlé nevű fűszeres hallevest tartalmaznak, amely „halászlé” -re fordul. A töltött káposzta, vagy a töltött káposzta is egy másik ünnepi finomság. A káposztaleveleket sós rizzsel, darált sertéshússal, gyógynövényekkel és természetesen paprikával töltik meg. Ezeket a finom tekercseket nagylelkű tejföllel tálalják.

7. Mákos desszertek
Magyarországon úgy gondolják, hogy a mákos (mákos) szerencsét és szerencsét hoznak az új évben. Ez az oka annak, hogy a mákos desszertek az ünnepi idõszak közös jellemzője. Az egyik leghíresebb mákos desszert a mákos retes, a gazdag mákos rétes. Ezeknek a mákos tekercseknek két hagyományos töltőfajtája van: a mák, amely a gazdagságot és a jó egészséget jelképezi, valamint a dió, amelyekről úgy gondolták, hogy megvédik a rossz szerencsétől. Egy másik finom mák desszert a mákos guba. Ez a mákos szórással és édes mézzel szitált kenyér puding egy tradicionális élvezet, melynek célja a gyermekek jó viselkedésének jutalmazása.