R.I.P Ted Kaczinsky
Ted Kaczynski amerikai filozófust, politikai aktivistát és hőst, szombaton holtan találták börtöncellájában. 81 éves volt.
Kaczynski, akit általában csak "Ted bácsiként" ismernek, sokak szerint a 20. század egyik legnagyobb elméje, és az egyik legalapvetőbb amerikai filozófus. Igazságtalanul tartották börtönbe zárva 1996 óta, amikor különböző aktivista tevékenységek miatt csapott le rá az FBI.
Tizenhat bombatámadást követett el 1978 és 1995 között, amelyeknek három halálos áldozata volt. A matematikuszseni a modern társadalom összeomlását akarta elérni, elfogásával az FBI történetének leghosszabb nyomozása ért véget.
81 éves korában meghalt Ted Kaczynski, az Unabomber néven elhíresült terrorista – írja a The New York Times.
Kaczynski azzal vált ismertté, hogy a 1978 és 1995 között házi készítésű bombákkal követett el támadásokat, amelyek során három ember életét vesztette. Kaczynski erőszakos tetteivel a modern társadalom ellen akart fellépni.
Kaczynskit az FBI minden idők egyik leghosszabb és legdrágább nyomozását követően fogta el a montanai vadonban álló kunyhójában, ahol magányosan, a modern civilizációtól visszavonulva élt. A 160 feletti IQ-val rendelkező terrorista a modern társadalmi rend összeomlását akarta előidézni támadásaival. Ezek során három embert ölt meg, huszonhármat pedig megsebesített.
HATÓSÁGOK SZOMBATON KÖZÖLTÉK, HOGY KACZYNSKIT HOLTAN TALÁLTÁK A CELLÁJÁBAN, HALÁLÁNAK OKA ISMERETLEN.
Kaczynski magányos zseniből lett Harvardon végzett matematikus, később, 25 éves korára már a Berkeley Egyetem professzora, ezt követően radikalizálódott, és követte el támadásait. A hatóságok éveken át próbálták elkapni, de semmilyen nyomot nem hagyott maga után. Lebukásához 35 ezer szavas kiáltványának megjelentetése vezetett, amiben a technológiai fejlődést és az iparosodást kritizálta. Bátyja ismert rá egyedi stílusára és gondolataira.
Ted 1942. május 22-én született Chicagóban, lengyel szülők gyermekeként. Ötödik osztályban 167-es IQ-tesztet írt. Ez azt jelenti, hogy okosabb volt, mint a Földön élő emberek 99,9985889129%-a. Vagyis: ő volt az, amit úgy hívnak, hogy "szuperzseni".
Érdekes tény: Ted több mint háromszor olyan intelligens volt, mint minten második legintelligensebb lengyel (zsidó)
Elég zűrös gyerekkora volt, idióta parasztok zaklatták, és nehezen illeszkedett be az ilyen szemétládák közé. Tizenöt évesen felvették a Harvard Egyetemre, és tizenhat évesen kezdte meg tanulmányait.
A Harvardon töltött ideje alatt egy brutális viselkedési vizsgálatnak vetették alá, amelyről kiderült, hogy a CIA MK-Ultra elmekontroll programjának része volt. Kihasználták szociális bizonytalanságát annak tesztelése során, hogyan lehet az emberi elmét darabokra szedni. Henry Murray, a CIA ügynöke, aki a vizsgálatot végezte, azt mondta, hogy az elmekontroll célja az volt, hogy "kizökkentsék" az alanyokat a saját lelki harmóniájukból.
Fura, hogy a magyar szennylapok ezeket a fontos dolgokat mindig "elfelejtik" megemlíteni. Úgy tesznek, mintha ez meg sem történt volna, mintha az MK Ultra Projekt csak az összeesküvés-elmélet hívők által kitalált, amerika lejáratására irányuló paradigma lenne.
Videófelvételeket készítettek a delikvensekről miközben bántalmazták őket, majd a reakciójukról készült felvételt többször is lejátszották nekik. Ted esetében ezekre a bántalmazásokra 3 éven keresztül hetente került sor, és több mint 200 órát töltött a vizsgálatok alanyaként.
Amit a CIA-s disznók viszont nem tudtak, hogy nem ők végeztek vizsgálatot Ted-en, hanem Ted volt az, aki vizsgálatokat végzett rajtuk. A háziasított és túlszocializált emberi lény zavart és szadista pszichológiáját tanulmányozta. Későbbi életében pont az egyetemi professzorok lettek politikai aktivizmusából kialakuló támadásainak elsődleges célpontjai, mivel jól értette, hogy milyen söpredékek fészkelték be magukat a társadalomba.
A Harvard elvégzése után Ted a Michigani Egyetemen szerzett mester- és doktori fokozatot matematika szakon. A komplex analízisre, különösen a geometriai függvényelméletre specializálódott. Ted 1967-es "Boundary Functions" című disszertációja elnyerte Michigan államban az év legjobb matematikai disszertációjának járó Sumner B. Myers-díjat. Tanára, Allen Shields azt mondta róla, hogy "a legjobb diák, akit valaha is irányítottam", míg Maxwell Reade, a disszertációs bizottság tagja azt mondta: "Azt hiszem, talán 10 vagy 12 ember értette a tanulmányait az országban."
Napjainkban munkásságát azonban már 10-12 embernél többen is megértetik. Fő műve, az "Ipari társadalom és jövője" az amerikai filozófia egyik legolvasottabb és legtöbbet idézett műve. Az ebben a kiáltványban leírtakat viszont csak azt követően válnak megismerhetővé, ha az olvasó egyén "kilép" a technológiai rendszerből. Úgy kell olvasni a művet, mintha egy erdőben laknál - ahol magad ura vagy, mindentől is mindenkitől független, szabad.
1969-ben Ted lemondott a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem adjunktusi állásáról. Rövid ideig a szüleivel élt, mielőtt Montanába költözött, hogy egyszerű életet éljen egy erdei faházban. Biciklivel járt a városba, és folyamatosan látogatta a helyi könyvtárat, ahol a klasszikus irodalmat olvasta leginkább. Az 1990-es népszámlálás szerint a kunyhójában egy ágy, két szék és sok könyv volt.
Nagy olvasója volt a politikai filozófiának, és végül Jacques Ellul francia keresztény-anarchista filozófus írásaival tudott legjobban azonosulni. Ted testvére, David azt mondta, hogy Ellul "A technológiai társadalom" című könyve olyan volt Tednek, mint a "Bibliája". Egy 1998-as interjúban Ted így nyilatkozott a könyvről: "Amikor először olvastam a könyvet, el voltam ragadtatva, mert azt gondoltam: "Itt van végre valaki, aki azt mondja, amit én már régóta gondolok."
Ted "Az ipari társadalom és jövője" c. műve nagyrészt Ellul munkájának az összefoglalása. Miután azonban mindkettőt olvastam már régebben, azt mondhatom, hogy Ted munkája sokkal jobb, és nem egyszerűen azért, mert könnyebben hozzáférhető bárhol az interneten akár magyar nyelven is, hanem azért, mert Ted számos olyan további meglátással él a művében, amelyeket Ellul kihagyott. Beleértve a modern emberi pszichológia és az interperszonális kapcsolatok elbaszott természetéről szóló különböző részleteket.
Tedet felháborította a nyugati világ értelmetlen társadalmának végtelen terjeszkedése, és 1978-ban politikai aktivizmusba kezdett. A közhiedelemmel ellentétben (mert sok helyen több halálesetet írnak a számlájára) mindössze három ember vesztette életét aktivista tevékenysége következtében. Soha nem mutatott semmilyen érzelmet a halálesetek miatt, de tudni kell, hogy valójában nem az volt a célja, hogy embereket öljön, hanem az, hogy egyfajta reklámot csináljon a könyvének, amely 1995. szeptember 19-én jelent meg a Washington Postban.
Az "Ipari társadalom és jövője" volt az egyik legnagyobb hatással lévő könyv a személyes fejlődésemre. Kb. 16 éves koromban olvastam először. Ez vezetett Ellul művének elolvasásához is, ami elindított egy olyan gondolkodási folyamatot, amelynek köszönhetően azokra a következtetésekre jutottam, ami itt ma, ezen a blogon is olvasható.
Helytelen lenne itt megpróbálni összefoglalni meg boncolgatni Ted könyvét és a rám gyakorolt hatását, mert ez a könyv arról szól, hogy a technológiai fejlődés hogyan hatott az emberre és a társadalmi rendszerre. Olyan szintű betekintést nyújt a modern ember állapotába, amely összehasonlíthatatlan mindennel.
Már egy ideje nem olvastam át a dokumentumot teljes egészében, ezért a közeljövőben tervezem, hogy ezt újra megteszem, és egy újabb cikksorozatot írok róla. A teljes könyv egyébként itt érhető el PDF formátumban magyar nyelven. Nagyon ajánlom mindenkinek.
Ami a legtöbbet változott bennem mióta elkezdtem a Rohamozót készíteni, az az, hogy sokkal keresztényebb lettem az irányultságomban. Bizonyos szempontból a kereszténység egy spektrum, és minél közelebb kerülünk az igazsághoz, annál közelebb kerülünk Istenhez. Sok időbe telt, mire ezt a tényt igazán belsővé tettem. Sok időbe telt mire megértettem, hogy Isten milyen formában van jelen az életünkben.
Nyilvánvaló, hogy amit fentebb írtam, az helyenként kissé közhelyes. Természetesen nem értek egyet azzal, hogy véletlenszerű (vagy épp előre kiszemelt) embereknek küldjünk levélbombákat, és nem hiszem, hogy ez legitim politikai aktivizmus lett volna. Viszont Ted egy zseni volt, akit a társadalomi rendszer nagyon tönkretett. Hiszem, hogy bár kereste az igazságot, és sok mindent meg is talált belőle, soha nem jutott el a >teljes< igazságához, és ezért helytelen erkölcsi alapon cselekedett.
Nem hiszek abban a fajta primitivizmusban amelyet hirdetett, egyszerűen azért, mert tudom, hogy nem lett volna lehetséges sem akkor, sem pedig napjainkban gyakorlati szinten megvalósítani. Volt egy időszak az életemben amikor még hittem benne, de végül be kellett lássam, hogy maga az alapfeltevés is hibás. A technológiai társadalom létezik, ebben élünk és nincs mód arra, hogy ezt eltávolítsuk az életünkből, még akkor sem, ha mindenki számára ez lenne a kívánatos opció, és akkor sem, ha holnaptól minden ember az erdőbe vonulna egy fakunyhóba leélni a hátralévő életét. Ha megnyomhatnék egy gombot, és a világot visszavezethetném egy statikus, iparosodás előtti világba, biztosan megtenném. De ennek egyszerűen nincs értelme a gyakorlatban. Még ha a civilizáció teljesen össze is omlana, a technológiai civilizáció magjai nem pusztulnának el teljesen. Mi több, még ha mindez el is pusztulna, a fehér emberek egyszerűen újra feltalálnák az egészet, és a folyamat kezdődne elölről.
Az "Unabomber" könyvében semmi olyan nincs, ami rossz lenne. Minden nagyon is igaz. Azonban, ahogy Ted nem értette meg Istent, úgy nem értette meg a zsidó problémát, és a zsidók szerepét a technológiai társadalom irányításában. A zsidók lélektelen városi lények, és a technológiai társadalom nélkül soha nem emelkedhettek volna a jelenlegi hatalmi szintjükre. De éppen így, ha a zsidók nem lennének a Földön, a technológiai társadalom teljesen más irányba fejlődhetett és fejlődött volna. Ha a zsidók nem lennének, az elmúlt 200 év fejlődését a keresztény elvek irányították volna, és a technológia fejlődését a keresztény filozófiában található természeti törvények korlátozták volna le egy sokkal élhetőbb világra.
Isten világossága nélkül nem lehet eljutni a teljes igazsághoz. Ha Ted keresztény lett volna, akkor a társadalom megváltoztatásán dolgozott volna, ahelyett, hogy egy erdei kunyhóban él és levélbombákat küldözget az embereknek.
Ted egy szelíd lélek volt, akinek mélyen ártott ez a társadalom, különösen az oktatási intézmények, amelyek mindig is intelligenciaellenesek voltak. Bár nagyon őszinte vagyok a könyve iránti szeretetemmel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy az életét tragédiaként kell kezelni. Ez egy olyan ember volt, aki gyakorlatilag határtalan potenciállal rendelkezett, amit Isten adott neki, de ez a potenciál végül nagyon kevésnek bizonyult.
Isten nélkül mindannyian megtörtek vagyunk. Ted is az volt. Egy zseni, de nélküle elvesztette azt, ami egy csodálatos élet lehetett volna. Remek karriert futhatott volna be. Ez mindannyiunkra igaz: csak Isten által élhetjük azt az életet, amit nekünk szánt. Mindannyiunk előtt két út áll - az az élet, amelyet Ő tervezett amikor megteremtett minket, és vannak az anyagi világ szakadékai, amelyekbe képesek vagyunk belezuhanni anélkül, hogy bármit is megértenénk a létezésünk céljáról.
Ted Kaczynskinek volt egy Bibliája, amiben a 23. zsoltárok volt kiemelve:
Soha nem fogjuk megtudni, milyen közel volt saját lelki békéjének megtalálásához.
Halálának mindannyiunk számára elgondolkodtatónak kell lennie. Hihetetlenül jól értette a társadalom működését. A legmélyebb szinten megértette, hogy az emberek mennyire megtörtek. Ismétlem: A saját megértésem nagy részét Tednek köszönhetem, és az útnak, amire ő vezetett. Egyikünk sem lehetne ott, ahol most van, azok nélkül, akik előttünk jártak, mert a tudás így működik. De ő nem tudta, hogy miért vagyunk ennyire elbaszottak, és ezért nem tudta, hogyan hozza rendbe a dolgokat.
Remélem, hogy Ted Kaczynski valamikor a börtönbüntetése alatt megbékélt Istennel.
Egy napon mindannyiunk vissza fog térni az iparosodás előtti korszakba. Vagy így, vagy úgy.
