Népi Hagyományok

Magyarország nagyon változatos, ha a vidéki építészetre, a kézművességre, a népzenere és a táncra vonatkozik. Mohács fekete kerámia, Matyó és Kalocsa hímzésének pompája, a Halas csipkézés finomsága - mind a helyiek különálló történetét mondják el.

Ha átfogó képet szeretne kapni a pár száz évvel ezelőtti magyar falvak szokásairól és a magyarországi falvak szokásaiból, akkor vegye fel az országszerte szétszórt számos szabadtéri falumúzeumot. Valószínűleg a legrangosabb a Szentendre közelében található Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum, csupán egy kőhajításnyira Budapesttől (www.skanzen.hu). Ne hagyja ki a Göcseji Falumúzeumot (valójában az első magyarországi falusi múzeumot), amelynek szívében egy gyönyörű 19. századi vízimalom található. A sóstói múzeumfalu szintén kötelező látvány, mivel az egyik legváltozatosabb Magyarországon, bemutatva öt néprajzi régió (Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg) tarka népi építészetét és szokásait - mindezt egyben ”. falu'. A kocsma valójában használatban van, tehát itt is szemüveget tudsz csinálni. Ha időben tovább szeretnénk utazni, menjünk tovább Tiszaalpár felé - itt talál egy Árpád-kori (1000 - 1301) rekonstruált falut, amelyet régészeti leletek szerint építettek, csak az akkor rendelkezésre álló anyagok felhasználásával.

Ha meg akarod élni egy hagyományt, menj fel a szépen megőrzött Hollokó faluba, amely valójában világörökség része. A Hollókő valóban különlegessé válik, hogy nem vált szabadtéri múzeummá - ez egy élő falu, ahol a helyiek élnek a hagyományokhoz kötött életben. Természetesen vannak más kis falvak is, ahol a helyiek tartják fenn évszázados hagyományaikat. Titkos tipp: látogasson el Hollókőre tavasszal - a húsvéti ünnepségek ebből a gyönyörű kis faluból adják a legtöbbet. Az őrség és a Hortobágyi kicsi falvakban a magyar népi kultúrában központi kerámiafajtákat élnek.

Nem csak az építészet és a múltbeli tárgyak határozzák meg, kik vagyunk. A népszokások sokfélesége éppúgy él. Szeretne hallani példákat? Nos, van egy ún. Busójárás, egy kezdő számára. A karneváli szezonban az emberek félelmetes jelmezekben és fából készült maszkokban öltözködnek az utcákon, hogy a téli (vagy egy másik értelmezés szerint a törökök) távolítsák el az utcákat.

Húsvétkor a fiúk parfümmel ösztönzik a lányokat, miközben idézik az erre az alkalomra írt vicces kis verseket. A hagyomány szerint a nem „itatott” nők elhalványulnak - a fiúk nem engedhetik, hogy ez megtörténjen, ugye? A régi időkben ez egy vödör hideg víz volt, ma azonban egy megszelídített verzió van használatban. A húsvéti ünnepségek része (és a gyerekek egyik kedvence) a tojásfestés. Egyes régiókban a tojásfestés saját művészeti formává nőtte ki magát, a helyi motívumokkal a tojást bekarcolva és hímzéssel tetve - és tedd fel, mi van, néha a tojásokat apró lócipők is díszítik.

A magyar esküvőknek természetesen saját koreográfiájuk és hagyományaik is vannak. Az esküvői menet különösen fontos, és általában az egész falut követi. Az esküvői táncnak állítólag biztosítania kell a fiatal pár pénzügyi stabilitását - a vendégeknek fizetniük kell, hogy a menyasszonyt táncolják. A szemüveg megsemmisítése elrontja a rossz szellemeket, és a fiatal pár együttes tisztításával megmutathatja, mennyire tudnak együttmûködni. Ó, és ne lepődj meg, ha a menyasszony ellopták. A fiatal férjnek végre kell hajtania néhány feladatot, hogy visszaszerezze… És hidd el, akár nem, Magyarországon nincs olyan esemény, ahol több pálinka itatna, mint egy esküvő.

Valójában minden vallási vagy ősi ünneplésnek megvannak a saját szokásai, amelyek valamilyen formában megmaradnak, például az éves betakarítás és a sertés ragasztása; valamint olyan fontos napok, mint például augusztus 20., amely ünnepli a magyar állam létrehozását és emlékezi a márciusi 15-i magyar forradalomra. Ne felejtsen el ellátogatni Magyarországra, és tudjon meg többet ezekről a furcsa emberekről, akiket Magyárnak hívnak!