1. Bemutatkozás: Az Iparossor-projekt
A TELJES CIKK A KÉPRE KATTINTVA nyílik meg!
A szuloki helytörténeti anyagokban nagyrészt a hagyományokról, jeles napi szokásokról hallunk és olvasunk. Iparosok gyerekeként már régóta tervezzük, hogy a szuloki helytörténet kevésbé kutatott, számunkra személyesen is fontos témáját feldolgozzuk. Szeretnénk emléket állítani a falut kiszolgáló mesterembereknek, akikről még adat elérhető, Szulok újra benépesítésétől a XX. sz. végéig.
Nem könyvet írunk, hanem egy modernebb, rugalmasabb, folyamatosan kiegészíthető, az olvasóinkkal közösen alakítható blogot indítunk, amiben az iparos sor kialakulásáról, a szuloki iparosokról, azok szokásairól, viseletéről, kulturális életéről szeretnénk írni.
Falunk története és sorsa már régóta foglalkoztatott bennünket, gyűjtöttük az újságcikkeket, idős emberek visszaemlékezéseit, fotókat. Az adatokat a levéltárban, folyóiratokból és könyvekből gyűjtjük, de nagyon sok fontos adatot kaptunk már eddig is szulokiaktól.
A blog szerkesztői
1956-ban születtem Szulokban. Apai nagyanyám ágán, akik Sziléziából származtak, édesapám a 4. generációs iparos volt.
Nagyanyám, szüleivel és testvéreivel 1899-ben költözött erre a vidékre, s ekkor került dédnagyapám a Kálmáncsa- emlékmajori új szeszgyárba, amelyet 26 évig vezetett.
Ebbe a családba nősült nagyapám asztalosként, (dédnagyapám kőműves volt). Ebből a házasságból született édesapám 1921-ben, s lett nagyapám mellett inas, segéd, majd asztalos mester. Haláláig a szakmája volt a mindene. Nemcsak a faluban, hanem Kálmáncsán és a Balaton déli partján vannak házak, amelyekben épület- és bútorasztalos munkái megtalálhatóak. Ő még azok közé a mesterek közé tartozott, akik mértek, szabtak, előállítottak, mázoltak, üvegeztek.
Természetesen a középső soron lakom. Az iparos soron. Jelenleg is itt élek.
Osztályfőnököm, tanárom még 20 évvel ezelőtt említette, hogy a középső sor történetét kutatni kellene. Érdekesnek találtam a témát. Mindig érdekelt a helytörténet.
2017-ben elkészült a Település Arculati Kézikönyve. A kézikönyv az iparosok sorát meg sem említi. A település építkezési szerkezetéhez ez hozzá tartozik. A középső sor házainak 73 %-ában iparos élt, alkotott a XX. század elejétől. Ekkor határoztam el, hogy kutatni kell. Ezekkel a tervekkel kezdtem nyugdíjas évem.
Szüleim ősei Tolnába telepített németek voltak, édesanyám 9 éves korától a szuloki borbély nagybátyjánál nevelkedett, édesapámat pedig a borbélymesterség hozta Szulokba. Én már ott születtem 1945-ben, és 1979-ig éltem a faluban. 20 évet töltöttem a szuloki iskolában, 8 évig tanulóként, majd 12 évig magyar-történelem szakos tanárként. Már akkor is gyűjtöttünk a gyerekekkel tárgyi emlékeket és fotókat, 1971-ben egy pályázatra 36 db fotót küldtünk be. Ezek közül néhánnyal a kaposvári múzeumban és több kiadványban találkozhatunk, a Somogyi Néplap cikkeiben vagy a Somogy Néprajza 2: Anyagi kultúra kötetben (szerk. Knézy Judit 1980 Kaposvár) és A somogyi parasztgyermekek életének kutatása (Knézy Judit, Somogyi Múzeumok Közleményei, Kaposvár 1981) füzetben.
A földrajzi nevek gyűjtésében is részt vettem, amiben édesapám és Pfeffer István nagyon sokat segített. (Várkonyi Imre - Király Lajos et al.: Somogy megye földrajzi nevei, Budapest, 1974 - Szulok: 236. sz. bejegyzés).
1979-ben Kaposvárra költöztem, azóta itt élek. A Gyakorló Iskolában 2003-ban búcsúztam a pedagógus pályától.
Nem először dolgozunk együtt Getrúddal, az általános iskolában 6. osztálytól osztályfőnöke voltam. Később kollégaként azt terveztük, ha mindketten nyugdíjasok leszünk, belefogunk az iparos sor történetének felkutatásába. Ő most ért utol engem, és szeretnénk megvalósítani a tervünket.
Lányom, Szklenár (Huber) Judit, magyar-német szakos köz.isk. tanár támogat bennünket a német források fordításában és az anyagok digitalizálásában.
Felhívás
Ha szuloki iparosok leszármazottja vagy, és szeretnéd, hogy a te őseid is meg legyenek örökítve, keresd Szetecska Gertrúdot Szulokban, vagy küldj e-mailt a [email protected] vagy a [email protected] címre.
Minden információ érdekes lehet: mikor élt, hol és mikor tanulta a szakmát, mikor kezdett önálló tevékenységbe Szulokban és hol, milyen szakmai eredményeket ért el, milyen munkái láthatók valahol, milyen specialitásai voltak...
Ha van fényképed az ősödről (pl. munkavégzés közben), a régi házról vagy műhelyről, vagy vannak még otthon szerszámok és használati tárgyak, amiket le tudsz fotózni, juttasd el hozzánk (fotót róla vagy az eredetit - scannelés után visszajuttatjuk).
Köszönjük az eddigi képeket Gadár Lászlónak, Héli Ferencnek, Váradi Áginak, Ángyán Évának, Nagy Lászlóné Kővári Évának, Szikinger Jánosnak és Szikinger Andreának, Belovárecz Istvánnak, Pfeiffer Mátyásnak, Kresz Györgyné Bajcsi Máriának, Kovács Rolandnak, Turóczi Istvánnak és Jankovics Lászlóné Berger Borbálának.
Pár kép az eddigi gyűjtésekből:
1. a) Szetecska István által készült konyhabútor, Amma András tulajsdona, fotó Szklenár Judittól, b) Szetecska István műhelye, Szetecska Gertrúd fotója, c) Héli Ferenc édesapja cipész-szerszámaival, Huber Antalné fotója
2. a) Gadár Lászlóné Kató néni a csodás tortáival, fotó Gadár Lászlótól, b) házszámtábla - ismeretlen szulok kőművesek munkája, Szikinger János tulajdona, c) Kutrovácz Teréz és férje fagylaltot árul - fotó Kresz Györgynétől, d) Winter András fodrász hagyatéka, Nagy Lászlóné Éva tulajdona, Szetecska Gertrúd fotója
3. a) Propszt Józsefné (Hauzer Jolán) ezüst gyűszűje, Huber Antalné tulajdona és fotója, b) Gáspár Katalin órásmester cégére - Váradi Ágitól, c) szódásüveg Pfeiffer Vendel szikvízüzeméből
4. a) wiklerezés a Kilián háznál, fotó Huber Antaltól, b) Brandtmüller Máté és a falubeli ácsok a templom tetejének javításánál, fotó Ángyán Évátók, c) a Pfeiffer-féle resti, a fotó Huber Antaltól.
Érdeklődve várjuk bárki jelentkezését, örülnénk, ha fiatalabb olvasóink megmutatnák a blogot a nagyszülőknek és dédszülőknek is.
A blog kommentár funkcióját is figyelmébe ajánljuk az olvasóknak, kérjük, segítsék munkánkat az adatok pontosításával és kiegészítésével.