(Szetecska Gertrúd és Szklenár Judit gyűjtése, lejegyezte Szklenár Judit)

(Szklenár Judit)

(Szklenár Judit)

A szuloki konyha mára már alig különbözik a környező falvaktól, de még fennmaradt pár étel, amit a szomszédságban nem ismernek. Ezek az ételek mind arról tanúskodnak, hogy kemény munkát végző szorgalmas földművesek asztalára kerültek, akiknek tartalmas, kalóriadús ételekre volt szükségük, de arról is, hogy a maguk megtermelte alapanyagokat használták, hogy spóroltak a konyhán, és mindent, a maradékokat is felhasználtak. Az ételeknek gyorsan el kellett készülniük, mert legtöbbször a szakácsnő a kertben, az állatoknál is dolgozott, sőt a földön a többi családtaggal. Ez a fajta konyha jellemezte a Baden-Württembergben élő falusi svábok konyháját is, kb. 1950-ig (összehasonlításként érdekes olvasmány a LEO - Baden-Württemberg levéltárának...

Az időjárás miatt természetesen télen voltak a disznóvágások, de farsang környékén is lehetett disznóvisítást hallani a faluban, hiszen ekkor tartották a legtöbb lakodalmat. Európaszerte télen vágtak disznót, ennek másik oka az is, hogy régebben, amikor a téli konyhán sokkal kevesebb alapanyag állt rendelkezésre, ezáltal kevesebb maradék is keletkezett, ami a moslékba kerülhetett volna, időszerű volt tehát a disznót levágni.

Nagyon sokáig a szulokiak elképzelni se tudták, hogy máshonnan házasodjanak a gyerekeik, így a két rokonság nagy lakodalmaknál kitett 3-400 főt is. Ez nagyjából a 60-as évekig így volt, később jóval kisebbek lettek a lakodalmak, távoli rokonokat már nem is hívtak.

Nagyon örülünk, hogy ilyen sokan olvastátok az előző két "édes" blogbejegyzést - ezek szerint ti is legalább annyira haspártiak vagytok, mint mi hárman.

(összefoglalta Huber Antalné)

Az otthon finom ízeinek kívánjuk szentelni a következő hetek blogbejegyzéseit. A szuloki konyha az Ízőrzők műsorának következtében a falu határán túl is ismertté vált, ezért a téma nemcsak egy, hanem négy-öt misét - ill. blogbejegyzést - is megér! Először a hagyományos sváb édes ételekről írunk (SZ.J.), aztán a híres szuloki tortásokról (H.A.), a mézeskalácsosokról (SZ.G.), a lakodalmak menüjéről és a mindennapok laktató sváb ételeiről (H.A-SZ.G.), és egy "különkiadásban" annak a területnek mai specialitásairól is, ahonnan a szulokiak származnak (SZ.J). Ne csak olvassátok, hanem irány a konyha, és ha van kedvetek, küldjetek nekünk fényképeket a kész finomságokról!

A mesterek képzésének módját már vázoltuk az "Inas, segéd, mester" c. blogbejegyzésben, pár hónappal ezelőtt. Abban bemutattuk a mesterré válás folyamatát a 19. században, az I. világháború előtt és után. Közöltünk dokumentumokat is, bár sajnos nem állt rendelkezésünkre túl sok. Már akkor tudtuk, hogy további kutatásra van szükség.