Karácsonyi különkiadás: Christkindl(i) Szulokban

Régi szuloki népszokás felidézésével kívánunk minden olvasónknak boldog karácsonyi ünnepeket.

A Christkindl(i) a német telepes községek jellegzetes szokása volt, a népviselettel együtt az óhazából hozták magukkal a betelepülők. A szokás neve a Christkindl - Kisjézus / Jézuska szóból ered.
Magyarországon számos Veszprém megyei sváb községben, Baranyában 4, Komárom-Esztergom megyében 5, Fejér megyében 11 településen van hagyománya a szokásnak. Somogyban Pusztaszemes, Németlad, Kaposfő, Miklósi, Bőszénfa, Boldogasszonyfa Christkindlijéről és Szulokról tesz említést Király Lajos. (Király Lajos: Somogyi népszokások. Kaposvár 2002)
Horvátországban is ismerik és ma is járnak Christkindlik 2 településen. Elterjedt volt Ausztriában, Dél-Tirolban, Svájcban, Csehországban, Szlovákiában, Németországban.

Szulokban is nemzedékről nemzedékre öröklődött a karácsonyi betlehemezés.

1971-ben - 50 éve - jegyeztük fel (H.A.né) akkori iskolásokkal a szokást azoktól az idős szulokiaktól, akik még jól tudták a szöveget és a dallamot, ismerték a szokás részleteit.

Akkor már kb. 15 éve nem játszották a Christkindlit Szulokban, a szokás teljesen elmaradt. Később, a 80-as években a hagyományőrzők felelevenítették a szokást, betanították a gyerekeknek, akik az éjféli misén előadták.

A német, később magyar nyelven előadott betlehemi történetet advent idején tanították be a szereplőknek, iskolás lányoknak és fiúknak.

A csoport tíz személyből áll: Mária (kezében a jászolban fekvő Jézust megtestesítő babával), József, négy angyal, két előénekes és két pásztor. A szereplők ruhái a szulokiak népviseletét követik. Márián és a négy angyalon a szuloki lányok ünnepi ruháját kisméretű tükrös szentképekkel egészítik ki, a fejükre pedig gazdagon díszített művirágos, gyöngyös pártát tesznek. Máriát az angyaloktól a mellén virágkoszorúban elhelyezett feszület és kezeiben a jászolban fekvő kis Jézus különbözteti meg. Józsefen fehér házivászon ruha, dísze a hímzett szalagöv és fején a szalaggal rögzített koszorú. Kezében virágos vőfélybot, jobb kezében feszület. A két előénekes leányon a szuloki leányok sötétposztó téli ünneplője. Fejüket keményített fehér fejkendő takarja, megkötése a helyi hagyományokat idézi. A pásztorok fejét szőrös kucsma fedi, ruházatuk fekete posztó, a szuloki legények ünnepi viselete. (Boros Marietta)

Ádám és Éva napján indultak a faluba, házról házra jártak éjfélig. A két egyszerű ruhás énekes elöl ment, és bekopogott a házba: "Szabad-e bemenni a Christkindlinek? Természetesen mindenütt szívesen fogadták őket: Szűz Mária és Szent József bölcsőben hozták a Kisjézust, őket a négy angyal kísérte, már az ajtó előtt énekeltek, úgy vonultak be a lakásba.

A szuloki Christkindl szövege német és magyar változatban itt olvasható.

Az éjféli misére énekelve vonultak be a Christkindlisek, és együtt végighallgatták a misét. Karácsony első és második napján délután és este folytatták a betlehemezést, és pénzt is kaptak az előadásért a házaknál.

A szuloki szokásról többen is írtak már, egy cikk az 1996-os Somogyiból.

Régi képek, nagyjából időrendi sorrendben:

A régebbi képeken a német nemzetiségi viseletet hordják a szereplők, megfelelő díszítéssel, később hosszú selyemruhában betlehemeztek a lány szereplők.

Az alábbi képpel szeretnénk emléket állítani dr. Boross Marietta néprajzkutatónak, aki a faluban sokat gyűjtött, írásai megmaradtak az utókornak. 2020-ban hunyt el 100 éves korában. Vele gyűjtött Kolumbán Zsuzsanna népi iparművész, a Népművészet Mestere, aki a babáival, amelyek 15- 18 cm magasak, sikeresen szerepelt az országos betlehemi kiállításon 15 éve. A kiállítás után a Christkindl jelenet a Néprajzi Múzeum tulajdona lett.

Egy vidám karácsonyi klasszikussal kívánunk mindenkinek boldog karácsonyt és szerencsés új évet.