A TELJES CIKK A KÉPRE KATTINTVA nyílik meg!

A képen Szulok címere látható:

"A csücskös talpú pajzs vörös pajzsfőjében két barna dohánylevélköteggel kísért széles végű fehér kereszt van. A kék pajzsmezőben jobbról térdre ereszkedett, virággal és szalaggal díszített fekete kalapos , fehér inges, fekete mellényes, balra fordult fiatal férfi, előtte áll egy jobbra néző, hosszú copfos, piros masnival megkötött hajú, piros vállkendős és szoknyás, fehér kötényű, mosolygó fiatal leány. A lány papucsos jobb lábát a térdelő ifjú jobb térdén tartja. A jellegzetes táncjelenet utal a német nemzetiségi hagyományokra."

Forrás: Somogyi Hírlap 2003. okt. 21. 7. o.

A szulokiak felismerik a susztertánc egyik mozzanatát. A táncban a suszter munkáját jelenítik meg, aki a cipőt javítja.

Ez a tánc a mesterségtáncok közé tartozik, melyek jellemzője, hogy a szöveg és a koreográfia valamely mesterségre utal. A magyar táncok között is előfordul, de főleg német közvetítéssel kerültek ide. A mesterségtáncok

polka jellegű, kötött szerkezetű, kétrészes páros táncok, amelyekben a kovács (der Schmied) vagy suszter (Suszterpolka) (kovácstánc, susztertánc) munkáját utánzó pantomimikus gesztusok páros forgással váltakoznak.

(forrás. Magyar Néprajzi Lexikon )

Németországban a középkor óta több helyen feljegyeztek ún. céhes táncokat, a legrégebbi feljegyzés 1570-ből származik Nürnbergből.
A henteseknek, a takácsoknak, a fegyverkovácsoknak, a bognároknak saját tánca volt. A céhek saját ünnepeket tartottak a városokban, felvonulásokkal, táncokkal népszerűsítve a saját céhüket. A táncok során szerepet kaptak a szerszámaik is, a bognárok pl. még nem összezárt abroncsokkal táncoltak, amit bukszussal díszítettek.

Az egyik leghíresebb céhes tánc a Schäfflertanz, a kádárok tánca Münchenből, amit 500 éve minden 7. évben előadnak a városháza előtti téren. Aki nem akar hét évet várni, minden nap 11 órakor megnézheti a táncot a városháza harangjátékában:

A szuloki susztertánc

A párok körben vagy sorban állnak, a férfi táncosok vannak belül. A "suszterek" a jobb térdükre térdelnek. A párjuk a jobb lábát a suszter bal térdére teszi, a kezével pedig olyan mozdulatot tesz, mintha fonalat tekerne. A táncot gyakran előadják a szuloki táncosok, minden generáció megtanulta. Ez a felvétel a legújabb, 2021 nyarán készült Szulokban (megörökítette Szetecska Gertrúd).

A lányok éneke:

Schuster, flick mein Schuh, Suszter, javítsd meg a cipőm, ich geb das Leder zu, én meg adom hozzá a bőrt, der Faden ist gedreht, fonál hozzá már meg van sodorva, es muss gefunden sein, ha ha ha. csak meg kell találnom, ha ha ha."

Ezután mindketten felállnak, és a párok körben táncolnak.

Hasonló szövegű dalt jegyeztek fel Rothenburg ob der Tauberben (Mittelfranken, Németország, forrás), aminek a szótagszáma megegyezik a szuloki szöveggel, és énekelhető a dallamra:

Ach Schuster, Schuster du, Ej, suszter, te suszter Ach flick mir meine Schuh! Javítsd meg a cipőm! Die Schuh, die sind entzwei, A cipőm szétszakadt, Der Schuster muß herbei. suszterra van szükség.

Hasonlóan Mettmach-ból (Oberösterreich, Ausztria, forrás):

Ach, lieber Schuster du, Kedves suszter, geh flick mir meinen Schuh, menj, javítsd meg a cipőmet, der Schuh der ist entzwei, a cipő szétszakadt geh Schuster, mach ihn neu! La la la ... menj, suszter, varázsold újjá.

A táncot minden bizonnyal magukkal hozták a szulokiak, találtunk egy videót, ahol német gyerekek táncolják a Schustertanzot, aminek a 2. fele hasonlít a szulokira.

Schmied

Nem véletlen, hogy a kovács - a smíd (Schmied) - ahogy a falusiak hívták - is megjelenik az egyik táncban, hiszen a falu legfontosabb embere volt. Munkája fontos volt a parasztgazdaságok számára: patkolás, szerszámok készítése és javítása.

A Schmied-táncnál a párok itt is körben állnak, a fiú és a lány egymással szemben, a fiú táncosok kívül. Egymás kezét fogják.

1-8. ütem: a jobb lábbal kezdve váltott ugrálás. Az elöl levő láb nyújtva, a másik térdben enyhén behajlítva, a felsőtest kicsit hátradöntve.
9-15. ütem: ismétlés.
16. ütem: ugrás, vissza a kezdőállásba.

A tánchoz tartozó ének:

Schmied, Schmied, nimm deinen Hammer mit. (2x) Hast deinen Hammer mitgenommen, werst mit mir in den Himmel kommen.

Kovács, kovács, hozd a kalapácsod, Ha hoztad a kalapácsod, velem együtt a mennybe jutsz.

Hasonló témájú és szövegű népdalt találtunk a már fent idézett adatbázisban, 1897-ben publikálta Franz Magnus Böhme (Deutsches Kinderlied und Kinderspiel. Volksüberlieferungen aus allen Landen deutscher Zunge. Leipzig):

Schmidt, Schmidt, Schmidt, nimm dein Hämmerle mit; wenn du willst ein Gäulchen beschlagen, mußt dein Hämmerle bei dir tragen. Schmidt, Schmidt, Schmidt, nimm dein Hämmerle mit.

Kovács, kovács, kovács, hozd/vidd magaddal a kalapácsod, ha meg akarod patkolni a lovadat, nálad kell lenni mindig a kalapácsodnak, Kovács, kovács, kovács, hozd/vidd magaddal a kalapácsod.

Forrás: Forschungstelle für fränkische Volksmusik

A táncok leírását és a dalszövegeket köszönjük Szecseiné Sabján Juditnak!

Gyermekkoromban (H.A-né) minden lakodalomban sor került ezekre az ősöktől örökölt táncokra, a falu apraja nagyja ismerte őket. A kultúrházban akkora kör volt, amekkorát csak a táncterem engedett, öreg, fiatal együtt táncolt, természetes örömmel és örökölt mozdulatokkal.

Ma lelkes hagyományőrzők gondoskodnak arról, hogy megmaradjanak az utókor számára, mindkét tánc szerepel a szuloki táncosok repertoárjában, a suszter az egyesület logójában is: