8. Műkedvelők, zenészek Szulokban
A TELJES CIKK A KÉPRE KATTINTVA nyílik meg!
A századfordulón az iskolai oktatáson kívüli művelődés lehetőségei vidéken meglehetősen szűkösek voltak. A polgári fejlődés a falvakban is megmutatkozott, műkedvelő körök és egyletek alakultak vidéken is.
1888-1913 között Somogy megyében összesen 574 egylet működött:
Olvasókör 108
iparos önképzőkör 23
ipartársulat, ipartestület 26
gazdakör 41
műegylet 13
takarékpénztár 12
segélyegylet 15
Szulokban is több egylet alakult, ezek fontos szerepet játszottak a falu kulturális életének szervezésében:
I. 1875 - Szuloki Olvasó egylet
2. 1896 - Szuloki Iparos Olvasó Egylet
3. 1897 - Szuloki Polgári Társaskör
4. 1899 - Szuloki-Alsó Olvasó Egylet
5. 1903 - Szuloki Katolikus Ifjúsági Egyesület
6. 1910 - Szuloki Iparos Olvasókör
(forrás: Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. Kaposvár, 1997)
A Dunántúli Vármegyék-ben (1939) a Szuloki Iparos Olvasókör alapítási éveként 1901 van megjelölve.
Az iparosok és gyerekeik is szép számmal részt vettek a műkedvelő csoportokban. Ez bizonyára abból is adódott, hogy az iparosok munkabeosztása egészen más volt, mint a gazdálkodóké.
Iparos Olvasókör
A Dunántúli Vármegyékből tudható az is, hogy 1939-ben az Iparos Olvasókör tagjainak száma 62. Az olvasókörnek 200 kötetes könyvtára volt - annak idején ez nem volt kevés, és napilapokat és folyóiratokat is járattak.
Elnök: Deutsch István, alelnök: Horváth József, jegyző: Mercz János, pénztáros: Szeitz József, könyvtáros: Brandtmüller János. Korábban Deutsch Lipót volt a könyvtárnok.
Az iparos olvasókör működésével kapcsolatban hiányosak az információk. Utalás van arra, hogy 25 tagja volt, választott tagja többek között Geiszler István sütőmester. Az ipartestület elöljárósági tagja Szetecska István, szül. 1894. Pártoló tagjai is voltak az egyesületnek, egy forrás megemlíti Papszt Ella róm. kat. óvónőt.
1945-ig biztosan működött az olvasókör. A táblája ("Szulok Olvasó Egylet") jól látható ezen az 1941-es lakodalmas fotón, a helyszín a Szuloky kocsma udvara.
Az olvasókör tagja volt Maurer József is. Unokája, Turóczi Sándorné Bognár Erzsébet mesélte, hogy nagyon szeretett olvasni, kitanulta a könyvkötő szakmát is, és otthon is sok könyvük volt:
Hogy később mi lett a sorsa az iparos köri könyvállománynak, arra nem találtunk semmilyen adatot.
A falunak azóta is van könyvtára, ami több helyen is működött. A könyvtáros sokáig Csernyeczki Mária - Manci néni volt, a felső faluban a 70-es évek elején egy lakóházban, onnan költözött a könyvtár a "tanács" épületébe.
Jelenleg Huber Krisztina, szuloki pedagógus gondozza a könyvtárat, tőle tudjuk, hogy a községházáról a könyvtár átköltözött a templom melletti “régi iskola” hátsó épületébe. Ott egy magyar-könyvtár szakos barcsi tanárnő, Szabó Lászlóné (Vali) volt a könyvtáros. Krisztina tőle vette át a könyvtárat 3 éve. 2012-ben pályázatot írt, új bútorokat és számítógépeket kaptak, és akkor költöztek a mostani helyre, az általános iskolába, a Fő u. 27-be. Most 60 olvasója és kb. 3500 könyve van a könyvtárnak, köztük sok német nyelvű könyv is.
Zenészek Szulokban
Dalkör is működött a faluban, amelyek megszervezője és karnagya Herner Ferenc rk. kántortanító volt, aki 1928 óta működött a szuloki rk. iskolánál. (Dunántúli Vármegyék, 1939).
A szuloki zenészek szolgáltatták a zenét minden lakodalomban. Több generáció játszott együtt, hagyományos német fúvószenét.
A következő kép gyűjtéseink legrégebbi fotója (évszám nélkül). Az alsó sorban bal szélen felismerhető a fiatal Knoll Ferenc trombitás, aki a következő fotókon is folyamatosan szerepel.
A képen zenészek a bolt előtt, itt is a bal szélen Knoll Ferenc, trombitájával a hóna alatt ill. zenélés közben:
Az alábbi képen is szuloki zenészek és énekesek láthatók, valamikor a 50-as évek vége felé. A ruhák alapján valószínűsíthető, hogy magyar és német darabokat is előadtak. A zenészek: Knoll Ferenc, Héli György, Czink Mátyás, Felber József, Fridrich Márton, Neumüller Simon. Mögöttük: Bérczi Ida, Lempel Mária, Virth István, Ragoncsa Ilona, Deutsch Ferenc, Bekk Julianna, Freiszberger György, Engis Teréz, Mercz Mihály, Bodakos Teréz, ?, Paluska Erzsébet (?), Haracsi Imre, Koch Józsefné, Gajer Katalin
Az alábbi képen több zenész-generáció látható, a kép a 60-as években készült: Ülő sor: Bauer Péter, Huber István, Friedrich Márton, Héli György és Knoll Ferenc. Állnak: Neumüller Simon, Brandmüller Máté, Felber József, Czink Mátyás, Deutsch Ferenc és Bauer János.
Jelenleg a Silber Buam együttes a Nemzetiségi Együttes fellépésein túl bálokon, utcabálokon és esküvőkön is játszik, nem csak Szulokban. Az együttes tagjai: Sziklai Szabolcs, Győri Martin, Nikolausz András, Bauer Roland, Hengerics Bence, Bálint Balázs.
A szuloki kórusok - női kórus, vegyes kar, férfi kórus - sorozatosan nagy sikerű fellépésekkel örvendeztetik meg a közönséget. A vegyes karnak jelenleg 24 tagja van.
Bálokat is tartottak a helyi kultúrkörök, a két gazdakör, a legényegylet és a 25 tagú iparoskör. A Somogyvármegye 1911. július 19-én hírt adott egy iparos bálról:
Mulatság Szulokban A szuloki iparos egylet f. hó 23-án a Lempel János-féle vendéglő kerthelyiségében az egylet megnyitásának ünneplésére zártkörű táncmulatságot tart.
A képen iparosok egy iparosbál után újév hajnalán.
Az alábbi képek szüreti bálokon készültek, ezeken a bálozók ún. magyar ruhában vannak. Néhány szereplőt tudtunk azonosítani: középen a bíróné fölött Amma Andrásné, mellette jobbra Petrás Józsefné és Szemler Jánosné Szeitz Katalin, balra Pfeifer Mátyás, mellette Héli Jánosné Huber Katalin.
Szüreti bál: A bíró Gadár Ferenc, a bíróné Horváth Katalin - mindketten iparos családból származnak, a kisbiró Winter Mátyás.
Műkedvelő színielőadások
Műkedvelő színjátszócsoport is működött a faluban. A maskarázás, a színdarabozás már a század elején létezett: az iparoskör első bemutatója Szigeti József népszínműve, A vén bakancsos és fia, a huszár volt.
Az Ùj Somogy 1928. február 24-én tudósított a szuloki Iparos Olvasókör előadásáról:
Műkedvelő előadások Szulokon. A szuloki Iparos Olvasókör műkedvelő gárdája f. hó 19-én nagysikerű műkedvelő előadást rendezett. Színre került „A gyimesi vadvirág“. Miután a német ajkú községben ritkaságszámba megy egy-egy műkedvelő előadás rendezése, a róm. kath. óvóda zsúfolásig megtelt közönséggel. A helybeli intelligencia, az iparosság és a polgárság is nagy számmal képviseltette magát. A szereplők egyik-másika - mint e téren újoncok - eléinte több-kevesebb lámpalázzal küzdöttek, de csakhamar megszokták a színpad deszkáit s leküzdve elfogultságukat a lehető legjobbat nyújtották. Különösen kitűnt nagyszerű alakításával Kling Annuska és Maurer Mancika. Czink Lujzika Csuráné szerepében aratott szép sikert, mig Ill Mihály és Fischli Károly mókás jeleneteikkel nyerték meg a közönség tetszését. Az előadás általában várakozáson felül sikerült, ami nagy részben a darabot betanító Fried Manó érdeme. A hálás közönség szép játékukért bőséges tapsban részesítette a szereplőket. Az előadást egyébként a közönség óhajára 20-án megismételték. Bár rendezne minél több ily előadást az Iparos Olvasókör, mert mig az ily előadások egyrészt bizonyos fokú művelődést vonznak maguk után, másrészt belecsöpögtetik a németajkú lakosságba a magyar szellemet, a magyar néplélek szellemi megnyilatkozását s megkedveltetik velük a magyar népszokásokat, ami azután csak szorosabb kapcsolatokat teremt az amúgy is magyar érzelmű német lakosság és magyarság között.
Az alábbi két képen az Árva Rózsi c.színdarab szereplői (Kasza Vilmos. Árva Rózsi. Népszínmű 3 felvonásban, 1908-ból). A felső képen felső sor balról: Amma András (2), Szetecska István (3), Pfeiffer Mátyás (4). Középső sor: Maurer Mária (3), Ángyán Mária (Mariska) (6). A kép a darab díszlete előtt készült.
A szuloki műkedvelők műsoros esteket is szerveztek:
A háború után is újra indult a színjátszás, népszínműveket és operetteket adtak elő a szuloki színjátszók.
1955-ben a népszerű Csárdáskirálynőt adta elő a társulat. Az első fotón: Bauer Vendel (2), Fridrich Márton (3), Engis Teréz (4), Deutsch Ferenc (5), Ragoncsa Ilona (6). A második képen Bodakos Teréz és Fridrich Márton, a harmadikon Bauer Vendel, Fridrich Márton és Deutsch Ferenc.
Az alábbi képen a Marica grófnő szereplői, a következő évek valamelyikéből, 1. sor: Virth Anna, Freiszberger György, Haracsi Imre, Varga Borbála, Schwartz János, Berger Anna, Mercz Mihály, Poósz Katalin, Rippel Mátyás (?), a 2. sorban: Baumann Hilda (?), Röszler Anna, Wittmann Mária, Semsi György, Tóth Lajos, Bauer József, Rippel István, Simonics Tibor.
Fridrich Márton a János vitézben (1960).
A Szabad Föld 1961-ben írt a szuloki kultúrcsoportról, aminek a szervezésében éveken keresztül nagy szerepet játszott Haracsi Imre.
A képen Haracsi Imre az ülő sorban középen.
Egyike az utolsó daraboknak, amit Haracsi Imre (álló sor, balról a 2.) rendezett. A fotókat köszönjük Récsán Istvánnak (álló sor, középen a huszárok között).
A 70-es években abbamaradt a színjátszás, a tévé átvette a szórakoztató szerepét. A színházrajongók a kaposvári Csiky Gergely Színházba járhattak, az iskola a gyerekelőadásokra szervezett látogatásokat a gyerekeknek.
A falu mai kulturális életének középpontjában a nemzetiségi együttes áll, 1951-ben alakult, több generáció adja át a német táncokat és dalokat a legkisebbeknek is.
A nemzetiségi együttes történetéről a későbbiekben külön fejezetet tervezünk.
Mozi Szulokban
Néhányan még emlékeznek arra, hogy a 70-es években hetente egyszer megjött a mozis autó Szulokba, és hozott egy gyerekfilmet délutánra és egy felnőtt filmet estére. Az előadások a kultúrban voltak, egy lépcsőzetesen felépített dobogón ill. a parketten volt a nézőtér. Az átalakítás előtt a gépház a terem bejárati ajtaja fölött volt, innen lehetett a színpadi világosítást irányítani, vele szemben volt kifeszítve a vászon.
A gyerekelőadásokat a Somogyi Moziüzemi Vállalattól rendelte az iskola mozifelelőse, erre bérletet lehetett vásárolni. A legkedveltebbek akkoriban a mesék és az indiános filmek voltak - de néha "meglepetésként" kevésbé kedvelt tudományos ismeretterjesztő filmeket is hozott a mozis autó.
A 50-es és a 60-as években folyamatosan volt mozi, ekkoriban a mozigépész Papp Imre volt. A 70-es években Semsi Antal volt a moziüzemi vállalat munkatársa, aki a filmeket hozta és vetítette.
A mozi később megszűnt, a 70-es években lassan minden háztartásban volt már tévé.
Azt viszont talán már kevesen tudják, hogy Szulokban milyen régóta volt mozi, Szuloki József 1907-ben nyitotta meg a "mozgószínházat".
Ezzel a blogbejegyzéssel próbáltunk megvilágítani pár eseményt Szulok kulturális életéből, amennyire ezt a hozzáférhető forrásaink megengedték. Köszönjük a sok segítséget Turóczi Sándorné Bognár Erzsébetnek, Fridrich Mártonné Virth Annának, Huber Krisztinának, Győri Martinnak és Récsán Istvánnak.
Szívesen fogadunk minden további kiegészítést, akár eseményekről, akár a képeken szereplők nevéről van szó (itt a blog alatt, e-mailben, facebookon).