Háromkirályok

A háromkirályok szokással kapcsolatban találtunk egy képet, a 20-as évek végéről / 30-as évek elejéről: A középső szereplő Huber Mihály 1920-ban született, a képen 10 év körüli lehet. A Christkindli Józseféhez hasonlóan a képen fehér ruhában van mindhárom fiú, amit a jellegzetes szuloki színes szalagok díszítenek. A szereplők fején viszont nem koszorú van, hanem magas, papírból készült, koronában végződő süveg, melyről színes szalagok lógnak le. Két szereplő kardot tart a kezében, a harmadik, Menyhárt (Melchior) koszorút. Hagyományosan ő viszi a csillagot - ez a képen nem látható. A negyedik szereplő talán a pásztor (vagy Heródes), akinek a feljegyzett szöveg szerint 1 soros szerepe van.

A háromkirályok szövegét egy 1971-es gyűjtés (Szuloki Ált. Iskola tanulói, Huber Antalné) alapján közüljük. Sajnos nem ismert, kik voltak az adatközlők ill. az akkori iskolás feljegyzők. Akkoriban a háromkirályozás már nem volt élő hagyomány Szulokban, és nem tudjuk, mikor volt utoljára, és azt sem, hogy zajlott pontosan, hogy a szöveget kántálták vagy énekelték. Az akkori adatközlők 60-80 évesek voltak, és akkor még emlékeztek a szövegre, magyarra és németre is, tehát ők gyerekként vagy fiatalként részt vehettek benne vagy átélték a szokást.

A szöveget akkori iskolások gyűjtötték idős szulokiaktól, ahogy azok emlékeztek rá. A hallott szöveget több helyen hiányosan, pontatlanul vagy hibásan jegyezték fel. Megpróbáltuk rekonstruálni a szöveget, a hiányos részek kiegészítésénél egybevetettük más forrásokkal, pl. vaskúti gyűjtésekkel.

1 - a kéziratban "sehr und frei" szerepel, ami nem értelmezhető, vagy félrehallás eredménye, vagy a feljegyző az ismeretlen szó helyén számára ismert szavakat helyettesített be. A zehrenfrei/zehrfrei ma már nem használatos: "zechfrei: einen z. halten ihn frei halten, die kosten für bewirtung bezahlen, auch für den gesamten unterhalt auf einer reise" - étkezési költségeket ill. az utazás teljes költségét állni (Grimm szótár - 1854).

2 - Menyhértnek tulajdonított szövegrész - a következő szövegrészből inkább az következne, hogy ezt Heródes mondhatta.

3 - Itt valószínű hiányos a szöveg, a "sein" szónak nincs rímpárja. A vaskúti gyűjtés alapján kiegészítettük a dőlttel szedett sorral.

4 - egy más ... -re megyünk - hiányzik a főnév, lehet ház, hely..

5 - A Verehrung dicsőítést/imádatot jelent ma, régen volt még egy jelentése: dicsőítő ajándék.

Az alábbi szöveg - óbudai háromkirály-játék címen - a Neue Zeitungban jelent meg 1999 decemberben. A sárgával jelölt mondatok a szuloki verzióban is szerepelnek. Elképzelhető, hogy eredetileg a szuloki is valamivel hosszabb volt.

Mai Sternsinger-dal - az első két sora emlékeztet a szuloki háromkirály-szövegre.

Más sváb településeken a következő szokásokat jegyezték fel a háromkirályokkal kapcsolatban: Előző este (január 5-én) megszentelték a vizet, néhány helyen mást is vittek a templomba - sót, fokhagymát, kenyeret, cukrot vagy almát. A szenteltvízből minden család hazavitt egy üveggel, amit aztán különféle célokra használtak. A szentelt fokhagymát betegség esetére, a sót főzésre vagy bekeverték az állatok takarmányába. A szentelt ételeket közösen fogyasztotta el a család.

A háromkirályozás (Sternsingen) eredete

Közép-Európában 1541-ben említik először ezt a hagyományt (Salzburg, Szt. Péter-kolostor). 1560 után egyre erősebben terjedt a hagyomány. Főleg szegényebb gyerekek vonultak házról házra, pénzt és élelmet gyűjtve. Akik ajtót nyitottak nekik, azoknak énekeltek, elmondtak egy imát vagy egy verset.

A 20. sz. közepétől az egyház szervezésében járnak az háromkirályok. Az adományokat jótékony célokra fordítják, évről évre más szervezeteket ill. akciókat támogatva. Hagyományosan fogadja őket a köztársasági elnök is a Bellevue-palotában – idén ez főleg video-üzenetváltással volt lehetséges.
2015 óta a "Sternsingen" az UNESCO-világörökség része.

A Sternsingerek házról házra járnak, bekopognak, és akik beengedik őket, azoknak énekelnek, elmondanak egy imát, majd megszentelt krétával felírják a házi áldást az ajtóra vagy az ajtófélfára. A házi áldás mindig az aktuális évszám kétfelé bontva és középen a C M B betűk, a leggyakoribb írásmód - 2022-re: 20*C+M+B+22.

A C-M-B a háromkirályok nevének kezdőbetűje (Caspar - Melchior - Balthasar), a csillag a betlehemi csillag, a három kereszt a szentháromságot szimbolizálja. A múlt század 50-es éveitől létezik olyan magyarázat is, hogy ezek egy latin áldás kezdőbetűi: „Christus mansionem benedicat“ - Krisztus áldja meg ezt a házat.
Ausztriában a Sternsingerek koronáján is látható a három betű, ezzel segítve a szereplők azonosítását.

Szulokban az ajtóra írt házi áldásnak nincs hagyománya. Hogy elfelejtődött vagy nem hozhatták magukkal a telepesek, mert csak később kialakult szokás, nem tudjuk.